2010. július 13., kedd

Női akarat

Avagy
Femme Fatal Wannabe


Azt akarom, hogy vörösen lángoló ajkaim égessenek, marjanak és sebezenek . . .

Azt akarom, hogy parfümöm illata,
legyen elméd illatos mámorító álomdala

Azt akarom, hogy fekete tekintetem szúrjon
És mint egy nyíl a céltábládba találjon

És végül a cipőm koppanása
Legyen a szívednek utolsó, erőteljes zaklatott dobbanása!


Igen az előző postnál, azt írtam, hogy versek comming soon, hát nem így történt . . .
Kicsit elment a kedvem a blogolástól, nem láttam nagyon értelmét az egésznek :S
Ez a vers, egy másik, mélyen szunyadó oldalamat mutatja, gondoltam érdemes megosztani . . .
De nem ez volt az igazi ok amiért újra elkezdtem a blogolást, hanem az, hogy van egy új kedves követőm és nehogy már a semmit bámulja! :D

Várom a véleményeket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése